Had legyen már meg 22-én a 22. bejegyzésem...Aki még nem tudná, ez a kedvenc számom. Hogy miért? A válasz egyszerű, és logikus. (Szerintem.) Általánosban a kettes volt a kedvenc számom, mert mindenben második voltam. (Általában.) Aztán gimnáziumban tettem egy kitérőt, és a 36…

Voltak. Kettő is! Egy megbeszélt és egy teljesen véletlen. Az amit talán a legjobban vártam, azonban elmaradt. Bár igazán nem is tudom, hogy vártam e annyira, mint a kainost.Akkor menjünk szépen kronológikus sorrendben.Az előző bejegyzésemben úgy emlékszek, hogy megemlítettem, hogy…