Szerencsére nem szólt olyan, hű de nagyot, de azért nem volt kellemes. Természetesen magamnak köszönhetem az egészet. Nem én rontottam el - és nincs is igazából elrontva még - de nagyon beleéltem magamat. És mindent rögtön akarok. Lehet, hogy lesz ebből még valami, csak nem most.…

Keresek, keresek… De nem találok. Pedig jó lenne. Az eddigi legnagyobb sikerem az volt, hogy behívtak interjúra. Aztán meg AC-re is. Ez utóbbin megbuktam. De nem is nagyon bánom. Nem kudarcként élem meg. Ingatlanértékesítőnek kerestek embereket. Nem hiszem, hogy ez az én…

Most ez foglalkoztat a legjobban. Már nagyon kéne találni egyet. (Vagy többet, hogy válogathassak. :D) Elég nehéznek tűnik most munkát találni. Már a külföldi munka is komolyan szóba jött. Ezen Kriszti ki is akadt. Most amúgy sincs jó formában. Egy kicsit depressziós. Megesik az…

Karácsony... 25-én öcsivel játszottunk egy - viszonylag - csomót. Nem éppen karácsonyi program, de legalább szórakoztató. Éjjel pedig megint FuraLánnyal - azt hiszem ezután Kriszti lesz - beszélgettem. És - már karácsony másnapján - megköszöntött. És ez annyira jól esett...…

Megvan a sírfeliratom: "Don Quijote módjára küzdött... de elbukott!" Megint csuda jó kedvem van! Fáradt is vagyok - tegnap is éjfélig fent voltam FuraLánnyal -, az idő is vacak. Keresztanyámék is egyre jobban közelednek. Meg az ünnep. A nagy "Szeressük…

No még nem a nyelvvizsga! A héten több házi vizsgát is írtunk/csináltunk tanfolyáson. Az elméletit úgy csináltam meg, hogy reggel mondták a lányok, hogy vizsga. Gépen van program, és ki kell választani a helyes válaszokat. Szemét dolog, mert olyan is, hogy nincs helyes válasz a…

Vacakul aludtam. Nagyon. Talán a tegnap esti bejegyzés szemlélteti lelki állapotomat. A tegnapi nap nagyon feldúlt. Itt van ugye az új ismerős, és Barbi. Csütörtökön megnyugodtam, hogy még idejében változtattam, pénteken nem beszéltünk de valamiért ez nem borított ki. De tegnap…

3 óra alvás. Vagyis inkább csak 2,5. De nagyon jól esett. Nagyon kellett. Egész nap vacakul voltam. A buszon kurvára (sic!) elegem volt az egészből. Úgy gondoltam, hogy két pad között a földre fogok esni. Se Barbi, se nyelvvizsga. És ez elkeserített. Már azon is gondolkoztam, hogy…

Különösen nagy szívás. Már megint túl sokat vártam egy naptól, és mint ilyenkor rendesen, csalódtam.Először is, ami a legfontosabb, nem telefonáltak a munkaügyről. Ha ma sem fognak, akkor az bizony azt jelenti, hogy nem jutottam be. Ez hatalmas szívás lenne! Nem is maga a tanfolyam…