Jelentem a ló leért. Leért, de szerencsére puhára esett. Egy darabig kétséges volt, hogy hogyan fog talajt.A tegnapi történéssel kapcsolatban úgy látom van egy kis képzavar. Tehát én szeretném a kapcsolatot elmélyíteni. Persze ez fura. Elvégre nem változna - szinte - semmi. Én…

Azt hiszem elkúrtam. Nem kicsit. Nagyon!Mit is írtam tegnap? Várnom kell. És mit csináltam?! Nem vártam!Nem is tudom hogyan történt. Zozival beszélgettem. Ki akartam faggatni, hogy vele mi van. De persze beszéltünk Barbiról is. És egy kicsit elbizonytalanított. Hogy fiatal, hogy messze…

SPOILER!!! Ez az eset forog fenn. Legalábbis most így érzem. Lassan - de feltartóztathatatlanul - belezúgok. Miért? Nem tudom. Az egész lénye megfogott. És amikor vele beszélgetek - Tibix figyelj! - szinte állandóan vigyorgok, mosolygok. Mint egy szerelmes kiskamasz! És ez olyan jó!!!…

-Huh! (Ugye már mindenki tudja, hogy ez Zhord szavajárása!?) Sokat kellene írnom. És mindet egyszerre! Már nem emlékszem, hogy mi volt az előzőben. De az nem is fontos! Most új történés van! De nehéz, mert most is... Lehet, hogy kicsit zavaros lesz. De azt szinte biztos, hogy…

Szegény kölyök - állítása szerint - mindig megszívja, ha szerelmes vagyok. Mondjuk én is rendszeresen, de ez más tészta. Gondolom már kitaláltátok. Igen... Megint. És megint másba. Persze ez is hamar el fog múlani. Legalábbis "a tünetei szűnnek majd...". És igen. Megint…