SPOILER!!!

Ez az eset forog fenn. Legalábbis most így érzem. Lassan - de feltartóztathatatlanul - belezúgok. Miért? Nem tudom. Az egész lénye megfogott. És amikor vele beszélgetek - Tibix figyelj! - szinte állandóan vigyorgok, mosolygok. Mint egy szerelmes kiskamasz! És ez olyan jó!!! Félek is. Félek, hogy mint minden jónak, egyszer ennek is vége lesz. Pedig nem szeretném. Igaz, hogy ez a dolog nem tesz jót a nyelvvizsgámnak. 3 napja nem tanultam egy kukkot sem. És még csak ki sem pihentem magamat. Nagyon rossz megválni tőle.

És ma szerzett még pár piros pontot. Már megvan a kisötöse. Nem szed gyógyszereket, inkább szenved, mint én. És szeret sétálni, el szokott menni egy környékbeli teljesítménytúrára is.

Lassan... de biztosan! Ma egy kicsit a lelkét is kiöntötte nekem. Elvesztett egy barátot, akit a mai napig visszasír. Azóta jobban ügyel a barátaira. Jó volt, hogy elmondta. Rólam úgyis tud - szinte - mindent. Most én is megtudtam róla valamit. És ez is egy pozitív dolog.

Lassan... Lassan kell történnie, mert még sokáig nem láthatjuk egymást. Messze lakik. Csak 16 éves. De a Márquez regényből erőt kell merítenem, és várnom kell! Csak nehéz...

szerk: Most ment el aludni. Azt hiszem, hogy el vagyok már veszve teljesen. Több mint két percen át "puszizkodtunk". Persze én kezdtem, de ő belement. És ahogy láttam nem zavarta. Lefekvés előtt megbeszéltük, vagyis ő modta, hogy menjünk aludni együtt. Ebből persze lett egy kis évődés, hogy "Már itt tartunk?" és "Mégis lefekszünk?" és ebbe is belement... annyira aranyos... Ezt is aranyosan csinálta. És gondolom mondanom sem kell, hogy megint 3-ig számolva búcsúztunk el. És ma nagyon elnyújtottuk a számolást. És megint kaptam puszit... és adtam is. Sokat. Kapott egy nagy és cuppanósat az arcára. De majdnem a szájára sikerült! Pedig még csak 3 napja ismerem! De ma is 4 és fél órát beszélgettünk. Persze voltak benne néha szünetek, de akkor is egész este velem volt. Ha csak szórakozik velem, akkor baromi sok ideje van. De nem hiszem.

Ma elég sokat udvaroltam neki, de ezt viszonozta is. Persze egy kicsit segítettem neki. De akkor is.

Na jó már megyek aludni, mert holnap kerékpárral megyek Fonyódra. És már 3 napja nem aludtam ki magamat rendesen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.