Ááááá!!! Elba...ltáztam! Elveszett, amit írtam. Most kezdhetem elölről! Ezért most nem lesz olyan részletes, mert már fáradt vagyok, és nincs kedvem megint mindent leírni.

Klau írt. Persze előbb reggel megsürgettem. Már nem Kváron van, hanem Bfüreden. Persze korábban nem mondta nekem, hogy csak egy nap lesz Kváron, csak azt, hogy szerdán megy haza. Írtam neki, hogy szerintem nem is akar találkozni. Valami mindig közbejön, vagy ő nem mond el mindent, és ezért hiúsul meg a találkozó. Kértem, hogy akkor ő mondjon valamit, hogy mikor. De nem írt. Persze ez nem meglepő. Hazafelé a buszon írtam neki, hogy akkor péntek 3 óra. Akkor ér be a vonatom Fonyódra, és én utána jó sokáig nem megyek oda, szóval most vagy ha nem is soha, de nagyon sokára. Még nem válaszolt. Én ott leszek. Kíváncsi vagyok, hogy ő ott lesz e. Mert igazán jó lenne megbeszélni, hogy most mi van. Ha ez így megy tovább, akkor el fogok hidegülni tőle. Szépen lassan visszacsúszik a ranglistán, vagy talán le is kerül róla. Ezt meg is írtam neki. Jobb ha tisztában van vele. Pénteken már okosabb leszek...

Szépkislány is írt. Persze csak a játékon belül, de ma skype-on is beszéltünk. (Ezt mindig úgy kell érteni, hogy chateltünk.) Szépen körbeudvaroltuk egymást. Ő is engem! De semmi komoly. És ez jó! Csak beszélgetek vele, de nem leszek - legalábbis nem hiszem - belé szerelmes. Csak egy - történetesen nagyon csinos - ismerős.

Anita persze kilóg a sorból. Nem írt. Pedig reggel olvasta a levelet. De nem törölte ki! A másodikat - lecseszés - kitörölte. Még az első is megvan neki. Nem tudom, hogy ez jelent e esetleg valamit, vagy csak egyszerűen elfelejtette kitörölni. Jó lenne ha jelentene valamit. De nem bízok benne.

A tanfolyáson vettünk ma egy kis számítógép történetet is. Egyébként meg a Vezérlőpultban szórakoztunk. Nagyon izgi volt! Ma sem beszélgettem egyik csoporttársammal sem. A szünetekben Klauval voltam elfoglalva. Sajnos nagyon rossz helyen ülök. Első sor, belső sarok. Mellettem a fonyódi faszi ül, mögöttem az a nő, akivel először találkoztam -itt, mert ugye a fonyódi csókát régebb óta ismerem. A fiatalság hátul tömörül. Oda kellett volna ülnöm, és akkor mindjárt könnyebb lenne a dolgom. Így viszont hátra kell mennem hozzájuk ha ismerkedni akarok. Majd meglátjuk mi sül ki belőle.

Most viszont lépek, mert majd leragad a szemem és holnap megint nagyon korán lesz reggel.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.