Kaptam is, és küldtem is. Kaptam rendeset is, és elektronikusat is. A rendes egy szülinapi üdvözlet a keresztanyáméktól. A húgi is most kapta meg. Neki előbb lesz 3 nappal, de ő már ki is nyitotta. Én várok vele. Ezzel tudok várni. Tudom, hogy mi van benne. De azt hiszem, hogy a szülinapnak is szánok majd egy egész bejegyzést. Készüljetek fel, hogy nagyon vidám lesz. Mint minden szülinapom.

Kaptam "levelet" Szépkislánytól is. Pár napig nem írt. Ma sem volt túl bőbeszédű. De megdicsérte a bemutatkozó szövegemet az adatlapomon. Tegnap este írtam. Sajnos csak a játékon belül írt, nem jött fel skype-ra, mert ment csavarogni. De azt mondta, hogy holnap lesz. Majd meglátom.

Aztán kaptam levelet - még tegnap - Klautól is. A korábbi levelemre válaszolt. Megint bocsánatot kért. És én megint nem tudok rá haragudni. Nem tehetek róla, valamiért nem megy. Írtam neki - sms-t -, hogy jó lenne ha Kváron mégis tudnánk találkozni, mert sok megbeszélni valónk lenne, és erre msn nem alkalmas. Ezt ő is írt, hogy ott nem tud ilyen dolgokról beszélni. Én viszont nagyon keveset leszek Fonyódon, szóval most vagy soha. Azt hiszem, hogy inkább soha lesz a válasz. Vagyis szokásához híven nem fog válaszolni. Azt hiszem ez az ügy még a Szilvinél is bonyolultabb lesz.

Aztán végül egy levél, amit én írtam, és amire soha nem kapok majd választ. Igen. Megint írtam Anitának. Egyszerűen nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Nagyon böki a csőrömet a dolog, és az ilyen szokott nekem segíteni. Ha kiírom magamból, akkor már jobb. Ezért is írom ezt. És írok hosszú-hosszú leveleket. Azt hiszem, hogy most egész kedves voltam vele - Anitával - talán mégiscsak lesz válasz. De nem fűzök hozzá komoly reményeket.

Majdnem kapott Szilvi is egyet. Reggel a buszon valamiért állandóan körülötte forogtak a gondolataim. De aztán sikerült visszafogni magamat. Jó lenne már találni valakit, aki pótolhatja.

Ha már busz: szerencsére ráérek egy későbbi busszal bejárni, ami plusz egy óra alvást tesz lehetővé. Igaz, hogy így kések óráról, de a tanár ma még nem is volt bent. A busz nagyon jó, van rajta hely. És nem csak nekem, hanem a lábamnak is! Ami nagy szó. Bár elég rázós az út amerre ez jár. Hosszú idő óta először, megint rosszul voltam a buszon. Pontosabban nem éreztem magamat olyan jól. Ez szerencsére - általában - 10-15 perc után elmúlik, de addig elég vacak érzés. Hazafelé is jó volt. Csodálkoztam, hogy hol van a nagy diáktömeg... aztán a buszon leesett, hogy nekik szünet van. Jövő héten már közelharc fog dúlni az ülőhelyekért. Ebben pedig nem vagyok jó. Nem szeretek tolakodni, és egyébként is átadnám a helyem valakinek. Szóval én majd szépen a végén felszállok. Állni tudok, csak a kabátot tudjam majd levenni, mert télen garantált lesz a rosszullét ha kénytelen leszek nagykabátban utazni. Nyáron meg csak kibírom valahogy. Jó hír viszont, hogy ma nem lettem senkibe se szerelmes a buszon.

És a tanfolyamon sem. Ugye óra előtt nem volt idő, mert a tanár előtt estem be. Az első szünetben meg mire felkeltem, a terem szinte üres volt. Mindenki rohant ki bagózni. Ilyenkor kicsit sajnálom, hogy nem cigizek. Ez - is - egy kapcsolatteremtési módszer. Szépen kivonulnak együtt füstölni, és közben megismerkednek. De majd veszem a bátorságot és kimegyek én is egy kis "friss" levegőt szívni. De ez még korántsem biztos. A mai tananyag roppant mód "érdekes" volt. Nagyon az elején kezdtük a számítógépes ismereteket. Én halálra untam magamat. Volt, hogy csukott szemmel ültem a gép előtt. Sajnos még CRT monitorok vannak, és a gép is csak 800x600-at viszi 32 bites színmélységben. És nincs rendszergizda jogunk. Ez nekem nagyon fura. Már nagyon régen nem használtam gépet - huzamosabb ideig - redszergizdai jogok nélkül. És még az asztalt sem formálhatom kedvem szerint, nem lehet pl. objeckt ddockot telepíteni, vagy másik egérmutatókat. Arról ne is beszéljünk, hogy görgős egerünk van. És a billentyűzet sem olyan jó, mint az enyém. És egy csomó bajom van. A csóka egyébként jó órákat tart, nem azzal van a gond, de nagyon alapokon kezdünk  - igaz én is tanultam azért egy-két trükköt - és nagyon be van korlátozva a mozgásterünk.

Ha ez már ilyen csalamádészerű valami lett, akkor azt is megemlítem, hogy voltunk húgival kerekezni. Nem volt olyan jó melegítőben tekerni, néha hozzáértem a fogaskerekekhez, de kellett, mert hideg volt. Lementünk Bmáriára, csinált pár képet. Egyet rólam is. Meg lehet nézni az iwiw-en. A kabátom jól vizsgázott, csak a nadrágot kell majd megvennem, és a kesztyűt elkunyerálnom - vagy azt is vehetek - és mehetek is Fonyódra.

Ez lesz az utolsó. Egy kis - tényleg kis - filmkritika. Jobban belegondolva csak ajánló. Megnéztük a HellBoy2-t. Nagyon jó! Látványos és vicces. Mint az első rész. Nem lesz soha egy Csillagok Háborúja, de nagyon jól ki lehet rajta kapcsolódni. Aztán megnéztük "A Szomszéd nője még mindig zöldebb"-et is. Az igazán ütős az Apus névre hallgató vénember volt. Egy-két megmozdulásán könnyesre röhögtük magunkat a húgival. Már említésre méltó nem is nagyon volt benne. Majd egy komoly film következett az "Egy makulátlan elme örök ragyogása". Egy szerelmes film. Nagyon jó. Nekem nagyon tetszett. Még az agymosás után is szerették egymást. Ez nekem nagyon tetszett. Szilvi jutott róla eszembe.

De nem akarok emozni, esetleg novicskodni, szóval itt most be is fejezem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.