Ma jól fel lett avatva a kerékpáros nadrágom. Először - és másodszor is - elég hülyén éreztem magam benne. Nem vagyok én az ilyen tapadós cuccokhoz szokva, de aztán kellemesen csalódtam benne. Mikor kimentem az udvarra fázott egy kicsit a combom. Gondoltam, hogy ez nem lesz így jó, még el sem indultam, de már fázok. Már azon gondolkoztam, hogy egy rövidnadrágot ráveszek. Szerencsére azonban elálltam ettől az ötletemtől. Menetközben pedig nem is volt hideg. Bár az anyaga elég vékony, mégis meleg. A szélnek is jól ellenállt.

Leszedtem a klipszet a pedálról. Így nem volt hová bedugni a lábam, de most nem is teremcipő volt rajtam - ami nagyon belepasszolt -, hanem a túracipőmet vettem fel, mert az melegebb és persze jobban is passzolt a cuccomhoz. Mindig az a fránya divat!

Mikor el akartam indulni telefonált húgi, hogy anyu azt mondja, hogy kifizeti a buszjegyemet, csak ne kerékpárral menjek, mert vacak idő van. Én mondtam, hogy jó rendben... majd meglátom. De ekkor már fel voltam öltözve, és nem hagytam volna ki a nadrág felavatását. Persze morogtam - mint egy rendes bolhás kutya -, hogy miért pont ma kell esnie annak a rohadt esőnek. Gondoltam is rá, hogy nem kéne elindulni, mert néha úgy nekieredt. De azért nem adtam fel, csak gondoltam halasztok egy kicsit. De nem volt türelmem, és az eső is alábbhagyott. Azért éreztem, hogy páran furán néznek rám... és a cicanacimra. Nem voltunk túl sokan két keréken az utakon.

A felszerelésről még annyit, hogy "elcsórtam" a Béla téli kerékpáros kesztyűjét, amit még tőlem kapott 3-4 éve. Egyszer sem volt rajta. El fogom kérni tőle, mert egy ilyen kesztyű 9 ezer forint, és nincs ennyi pénzem, ráadásul ő nem is használja. A túra kabátom pedig nagyon megfelelt felsőnek. Vízálló, de ennek ellenére szellőzik is, de a szélnek ellenáll, és jól fel lehet húzni a cipzárt, védte a nyakam. Persze Kváron veszek majd kendőt, hogy legyen a szám elé is, hogy ha hidegebb lesz valami melegítse a pofám.

Szóval így tekertem Fonyódra. Először a szemüvegeshez mentem, hogy megjavítsa az ókulám. És emlékezett rá, hogy nála lett csináltatva! Pedig nem ma volt. Ezért nem is kellett semmit sem fizetnem. Csak azokat a vackokat kellett kicserélni, amik az orromon tartják. Azt a két kis biz-baszt az orr-résznél. Jobban nem tudom elmagyarázni. Mondjuk nem is fontos. Vettem még egy szemüvegtörlőt is, mert a régi már elég vacak. Egyébként meg lettem dicsérve, hogy milyen jó állapotban van a szemüvegem.

Ezután mentem le a bolthoz. És kit látok ott?! Na kit?! Pontosan! A nővérével az övék melletti - kiadó - üzlet ablakait pucolták. Persze nagyot dobbant a szívem, és persze kértem is, hogy találkozzunk. Jobban kell figyelni, hogy mit kérek. Elég sok bejön. Szóval szív nagyot dobbant, de nem foglalkoztam velük. Nem is nagyon néztem feléjük. Hallani is véltem, hogy megkérdezi a nővérét, hogy nézem e. De persze ezt nem állítom 100%-ra. Persze még azért néha elfilóztam ezen a találkozáson, de nagyon nem érdekelt. Lezártam a kerékpárom és bementem apuhoz a boltba. Aztán meg a csoportból a fonyódi fószer jött le értem, hogy meghegesszem a netük. Nem sikerült. Valamiért a router nem kapott jelet a modemtől. A kábelek jók voltak, a modem jó volt, és mint később kiderült, a router is. Fogalmam sem volt, hogy mi volt a baj, de már nem is nagyon érdekel. Én mindent megtettem, ami tőlem telt.

Otthon egy kicsit beszélgettem a Marika nénivel, és persze az öcsémmel, aki kipróbálta, hogy jó e a router. Megebédeltem - csülkös babgulyás (megáll benne a kanál) és (fokhagymás, tejfölös, sajtos) lángos - és elkerekeztem haza. Az öcsitől meg akartam venni az egyik láthatósági mellényét, mert nekem még mindig nem volt, és ugye elég vacak az idő, hamar sötétedik is. De nem kellett kifizetnem, odaadta. Nem kerül ugyebár egy vagyonba, de mégis.

Hazának mintha jobban jött volna a gép. Vagy csak nagyon elmerengtem? Mikor hazaértem egy röpke fél órát - ha nem többet - rászántam a kerékpár letisztítására, mivel elég mocskos volt szegénykém. A láncot befújtam, és ahol hozzáfértem ott letöröltem. Persze az lett volna az igazi ha szét is szedem, de nem értek hozzá, és kedvem sem volt. Így is elég tiszta lett. Persze meg kéne játszani már egyszer, hogy Brigéciollal lemosom az egészet, és mindent újra olajozok. De ez komoly meló lesz, ehhez nagy elhatározás kell.

Aztán csináltam egy új msn fiókot, mert a réginek nem tudom megváltoztatni a jelszavát. Már tegnap kértem emilt, de még nem ért ide. Már nem is kell! Töröltem a fiókot is. Ne küldözgessenek mindenféle linket a nevemben! Aztán beszéltem Szépkislánnyal is. Megköszöntött így utólag. De ő ugye már előző nap is mondta, szóval ez nem feledékenység a részéről. És nem is beszéltünk. De aztán megjött a barátja, aki egyébként kint dolgozik Au-ban. Most úgy látszik megfordult a nyár eleji helyzet, most a csajokat dobják sorba. 2 barátnőjét is most tették lapátra, mindkettő neki sírta el bánatát. Üdv a másik oldalon!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.