"Jelentem a ló leért. Leért, de szerencsére puhára esett. Egy darabig kétséges volt, hogy hogyan fog talajt."

Ezt írtam 16-án. Ez bizony így visszatekintve nem állja meg a helyét. Mert hogy is van a mondás? A szerelem sötét verem. És szerintem hegyes karókkal van tele az alja. Azon a puhaságon csak megpattantam. (Azt hiszem ezt már írtam korábban is. Úgy látszik tetszik ez a hasonlat vagy költői kép, vagy mi a rák.)

"A vak ló esete az alacsonygravitációs szakadékkal..."

Ez sem igaz! Elvégre gyakorlatilag 2 nap alatt belezúgtam. És elég hamar le is értem a szakadék aljára. Szóval mégsem volt olyan alacsony a gravitációs-együttható.

Szilvi megint írt. És én megint nagyon örültem neki. Ő sem látja túl rózsásan a helyzetemet Barbival, bár azért szurkol. Írta, hogy a szerelmetest, mint állandó jelzőt már Barbi megszólításához kéne hozzáfűznöm. De megmondtam neki, hogy ez az ő számára van fenntartva, ezt csak ő kaphatja meg tőlem. Egyébként 4 hónapja nem gyújtott rá. És ennek igazán örülök. Már előttem is le akart szokni, de én is sokszor mondtam neki.

Barbi hátra szorult... Ma valamivel több mint 10 percet beszéltünk. Vagyis megint inkább én. Tanul. Kell is! De nagyon nagy ez a váltás. Kezdetben napi 5 óra. Ma 10 perc... se! Én még kitartok, de nem tudom meddig bírom ezt. Nehéz fenntartani a tüzet ha közben oltják. Persze lehet, hogy csak én látok rémeket. Lehet, hogy tényleg rossz passzban van, minden összejött. De az is lehet, hogy csak próbára akar tenni. Ki akarja próbálni, hogy mennyire vagyok kitartó, mennyi nehézséget vállalok érte. Vagy már reménytelennek látja a helyzetet és el akar marni maga mellől. Ezt nem fogom hagyni! Nem adom magamat könnyen! Bár ha elég kitartóan próbálkozik, akkor sikerülhet. De még kitartok. Érte ezt még kibírom pár hétig. De ha a szünetben sem lesz semmi javulás, akkor lehet, hogy feladom. Addig még sok idő van, és én reménykedek. Remélem, hogy ha máskor nem is, de a szünetben megint sokat beszélgetünk és közeledünk a régi kapcsolathoz. Előbb azt kell újraépítenem, és csak onnét kiindulva hódíthatom meg.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.