Az ünnep Howard Phillips Lovecraft olvasatában. Tessék szépen elolvasni! Nem olyan hosszú.

Ha beígértem, hogy "áradozok" róla, akkor nem tehetem meg, hogy nem. Tehát szépen sorban:

Miért is nincs karácsonyi hangulatom - általában?

1. Az osztódás: Mert ez az ünnep számomra - amióta az eszemet tudom - arról szól, hogy hogyan fogom beosztani a szünetet anyu és apu között. Régebben ezt megoldották ők maguk között, nem volt beleszólásom, de már jó ideje az én felelősségem. Az ember ugye nem akar senkit megbántani azzal, hogy a másiknál tölti a szentestét, de egyelőre csak egy darab van belőlem. Nem lehetek egyszerre két helyen. (A lakóhelyemmel kapcsolatos tréfákat kéretik a bejegyzés idejére mellőzni. Köszönjük.) Legszívesebben egy harmadik helyen lennék. Pontosabban egy negyediken, ugyanis keresztanyámék megint itt vannak, és ott is kéne lennem.

2. Bevásárlás: Nem szeretek ajándékok után koslatni a városban. Nincs ötletem sem, és kedvem sem. Nem - igazán - szeretek boltról-boltra járni. A magam számára sem szeretek vásárolni, hát még másnak kötelezőből. Kötelezőből, mert ezt várják el az embertől. Mert "A szeretet ünnepén" ajándékozni KELL! Akkor is ha nem szereted, ha csak családtag, és igazából a hátad közepére sem kívánod. Muszáj, mert ezt várják el. Minél nagyobb értékben vásárolsz, annál jobban szereted. Ezt sulykolják. Nálam mondjuk nem így van, bár tény, hogy ha valakinek szívből veszek ajándékot, akkor nem sajnálom a pénzt. De FuraLány például egy halom jegyet kapott tőlem karácsonyra. Az egész kijött 200 Forintból, mert a jegyeket ígyis-úgyis meg kellett volna vennem, egyedül a borítékért és a feladásért kellett fizetnem. De ha szőrözni akarnék, akkor még ide lehetne venni annak az A/4-es lapnak az árát amire a kísérőszöveget írtam, és a tintáét, amivel írtam. Lényeg, hogy szinte ingyen volt, de mégis szívből jött. Remélem, hogy örülni fog neki. De ellenpélda is akad. Nagy érték, de semmi érzelem. Ezek általában azért vannak, hogy minél gyorsabban letudjam a dolgot. Ráadásul sznob is vagyok.

3. Emberek: Ahogy nézem idén nekik sincs. Valahogy nem érzem, hogy másokat átjárna a "Karácsony Szelleme". Mindenki igyekszik gyorsan letudni a dolgot. Mindenki a francba kívánja ezt az egészet. Persze ismerek egy embert, aki a legszebb ajándékot kapta Karácsonyra, amit én el tudok képzelni. Ő minden bizonnyal nagyon boldogan keresgélt ajándékot, és igazi ünnepi hangulatban van. Ő igen. És bizonyára vannak még ilyen szerencsések, akiknek tényleg a szeretetről szól ez az egész. De azt hiszem, hogy egyre kevesebben.

4. Időjárás: Mostanában nem egészen karácsonyi. Hó semmi, csak viharos szél, és hideg. De nem olyan téli hideg, hanem más... Nem tudom megmagyarázni, de nem azt érzem, hogy tél van, hanem csak azt, hogy egyszerűen hideg van. Ugyebár a levegő maga nem is hideg annyira, inkább a szél miatt érezzük annak. Lényeg, hogy ez sem segíti elő a dolgot.

És ennek örülök. Önző, szemét, aljas módon örülök. Ha csodaszép hóesés lenne, mindenhol boldog embereket látnék akkor rosszabb lenne.

Helyzetjelentés: Hála a pocsék időnek, a gazdasági válságnak - és ezek összes következményének - jól vagyok. Ez a vidámfiú projekt egész jól halad. Nem agyaskodok annyit. Nem hagyok rá időt! Valamivel mindig lefoglalom magam. Legvégső esetben ott a zene. A buszon elégé elengedem magam, és dudorászok, dalolászok - no persze csak a szám mozog - "táncolok". És nem érdekel, hogy mit szólnak hozzá a többiek. És ahogy látom igazából nem is érdekli őket a dolog. Én viszont jobban érzem magam tőle. Itthon pedig - hála az Óberhének - Barbi és FuraLány teljesen leköt. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.