Sikerült ismét méretes lemaradást összeszednem. Büszke vagyok magamra! XD (Eddig szándékosan kerültem a smiley-kat, de elég sokszor bizony jól jöttek volna, így mostantól használni fogom őket. Úgyis meredeken zuhant a színvonal. :p)

Rettentően sok dologgal el vagyok maradva. Illetve azok megosztásával. Elég sok dolog történt velem ezalatt a  majd' két hét alatt. Nem is tudom időrendben leírni. Majd ahogy jön, írom.

Most persze megint vissza kéne olvasnom, hogy mi az utolsó bejegyzés. De nem fogok. Lusta vagyok.

Azt bizonyára nem írtam még, hogy a Kiccsim itt volt. Nem is írhattam volna, mivel ma ment haza. Nagyon szeretem. Már igazán szerelmes vagyok belé! A hétvégét Bmárián töltöttük. Nagyon jó volt! Szombaton ki sem szálltunk az ágyból. Vasárnap is csak azért, hogy elmenjünk Kéthelyre. Pontosabban szombaton is felkeltünk, mert elmentünk vacsorázni. Ettem gyrost. Kriszti nagyon szereti. Hazafelé kimentünk a mólóra. Jó hideg volt. Igazából nincs is más mondanivalóm. Minden jó volt. Ágyban reggeliztünk, amit én nem nagyon szoktam, és most sem rajongtam az ötletért, de szerencsére nem történt baleset. Amúgy szerintem elkényeztetem a Kiccsim. Én mosogattam, és készítettem el a fürdővizet. Én főztem teát is - mivel állítólag nagyon finomat tudok. Szereti ha kiszolgálják. Mondjuk ki nem? Én is el tudnám viselni. Vagyis nem tudom. Lehet, hogy mégsem. Néha jól esik az embernek, de én úgy lettem nevelve, hogy szolgáljam ki magam. Nehezen tűröm, ha más dolgozik én meg csak nézem. Ilyen szempontból  nagy szerencséje van velem a Krisztinek.

Tanfolyás: Hiányozni fog. Egészen jól összekovácsolódtunk. Edina el is hívott sétálni, hogy ne egyedül üldögéljek. Neki és a Nikinek is volt egy órája a buszáig, ezért szólt, hogy ha van kedvem, akkor menjek velük a városba. Most már én is egészen feloldódtam, és nagyon jól érzem magam. De nem csak ezért sajnálom, hogy vége. Nem tudom, hogy mi lesz utána. Jó lenne, ha már lenne állás. De nincs. Volt egy levéltári munka, de nem vettek fel. Abból a szempontból mondjuk nem bánom, hogy nem kerestem volna ott túl sokat. Talán nem is lett volna elég. Megnéztem az albérlet árakat. 120-at haza kellene vinnem, hogy megéljek. Persze majd ha a Kiccsim is dolgozik, akkor már könnyebb lesz, de addig nekem kell a terhet cipelnem, egyedül. Jelen pillanatban a rendőrség még a legbiztatóbb lehetőség. Majd meglátom, hogy sikerül e. Alkalmas vagyok e egyáltalán? Ott van a fizikai felmérés. Egy kicsit tartok tőle. Tudom, hogy nem olyan komoly, mint a seregben, de azért ott is kell futni. Évek óta nem futottam. Tudom. Ideje lenne elkezdeni. Bár szerintem a fizikai paraméterekkel nem lenne gond. Fejben kéne teljesítenem.

Bizonyára van még, amit meg lehetne osztani veletek, de most nem jut eszembe.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.