Nos megvolt ma a második forduló - írásbeli - is.

Reggel már rosszul kezdődött. Nem közlekedik a hajnali vonat hétvégén, így nem tudtam bemenni Kvárra. Haza kellett rohannom - hogy még jobb legyen a vonatra is erőltetett menetben mentem - haza, hogy aput még otthon találjam. Szerencsére ez sikerült, és már a Marika is ébren volt. Apu lement a boltba nyitni, a Marika meg kb. fél órával később utána, hogy ő elvihessen. Még jó, hogy meg tudták oldani. És az is jó, hogy megnéztem hogyan jutok haza. Nos hazafelé sem jött az a vonat, amit kinéztem, így 3 (!) órát kellett volna várnom vizsga után. 10:10-kor azonban jött egy busz Kéthely felé, így gyorsan összerámoltam a gépet, hogy azt is hozzam. Az öltönyt is haza akartam hozni, de akkor a nagy hátizsákot kellett volna hozni, és ahhoz nem volt kedvem. Végül azért csak beértem. Én voltam az első. Felderítettem, hogy hol van a terem, és visszamentem a bejárathoz. Neteztem egy kicsit. Lassan megérkeztek a többiek is...

Elég sokan vizsgáztunk - angol, német , eszperantó, alap, közép, felső - így jó darabig eltartott, amíg mindenkit behívtak. Mindenkinek megvolt a helye, hogy hová kell ülnie. De nem voltunk nyelvek, csak szintek szerint szétválasztva, így én két csoporttársam közé kerültem. Talán mondanom sem kell, hogy elég sokat segítettem nekik. A vizsga amúgy nem volt nehéz, és ha az ember akart volna, akkor még puskázhatott is volna. Sokan voltunk egy hatalmas teremben, és csak két felügyelő volt, akik lent - lépcsőzetesen emelkedett a terem - nagyon jól elbeszélgettek.

Hazafelé a buszt éppen elértük. Pontosabban 8 perccel előbb ott voltunk, de csak azért, mert 8 perccel később indult. Nagyon féltem, hogy nem fogom elérni, és várhatok. Szerencsére a Zsolti bevitt Kvárra, csakúgy, mint tegnap.

A Szandra kérte, hogy mindenki írja meg neki, hogy hogyan sikerült a vizsgája. Én ma megtettem. Természetesen angolul. És természetesen lesz benne egy csomó hiba is, de nem baj. A szóbelim eredményét már tegnap megtudta, mert a Reni felhívta vizsga után, és az enyémet is elmondta, de az írásbelit ugye nem tudta, és a szóbeliről sem mondott részleteket.

Nos nagyjából ennyi lenne. Most már csak várni kell. Bízni igazából nem, mert nagyon érdekes lenne ha nem sikerülne. Ez nagyképűen hangzik, de ez van. Tudom, hogy mit teljesítettem, és annak bizony elégnek kell lennie. Elvégre ez csak egy alapfok volt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.