Kriszti már törölte a saját blogját. Lehet, hogy nekem is ezt kéne. Nem is tudom mikor írtam utoljára. Mostanában nincs olyan sok kedvem írni. Néha rám jön, és akkor írnék. De akkor nem vagyok gép előtt. Általában. Most vettem egy noteszt. Pont belepasszol az ember belső zsebébe. Ez most nem olyan, mint ami volt korábban, ez most könyvformájú. Nekem nagyon tetszik. Csak az a gond, hogy nem bőrkötéses. No persze, akkor nem hiszem, hogy megvettem volna, mivel minden bizonnyal sokkal drágább lett volna. Szóval most vettem egy ilyen csodát, és abba írok. Illetve eddig egyszer írtam. Aznap, amikor megvettem. Volt egy órám Kváron, és amíg a vonatra vártam firkálgattam bele.

Szóval gondoltam rá, hogy törölni kéne. Az "állandó" olvasóim is valószínű elfeledkeztek már róla, mivel olyan régen írtam. De nem fogom. Ha nem is írok, de még visszaolvashatom, és jót derülhetek, avagy szégyenkezhetek.

Sok dolog kavarog megint a fejemben. Nem is tudom, hogy mivel kéne kezdeni. Mivel Kriszti nem olvassa, ezért ide bátran leírhatom, hogy beszéltem Lilivel. Ő írt rám. Már  nagyon régen nem beszéltünk. Épp ezért írt rám. Ő most a BME-re jár, azt hiszem környezetvédelmi mérnök szakra. (Vagy valami ilyesmire.) Kriszti nem akar tudni róla, pedig tőle igazán nincs miért tartania. Nagyon lelkesedik értünk. Hogy milyen jól megvagyunk Krisztivel. Engem is meglepett. A múltkor már az esküvőt és a gyerekeket vizionálta nekem. Komolyan mondom, hogy tündéri egy csaj. És valamiért bírja a búrám. Most is adtam neki a tanácsokat - elég zűrös a szerelmi élete, van egy visszatérő srác -, de olyanokat írtam, hogy csak na. Írtam is, hogy nem kéne ennyi Márquezt olvasnom, mert megijedek attól, amit írok. Erre azt mondta, hogy neki ez nagyon bejön. Hát így vagyunk mi ketten.

Mostanában Barbival is kevesebbet beszélek. Általában csak gtalkon vagyok, ott beszélek Krisztivel. Néha megyek fel skype-ra, hogy ott játszunk valamit. Ráadásul meg is mondta Kriszti, hogy ha még egyszer tudomást szerez róla, hogy vele beszélek, akkor vége. És én ezt nem akarom. Most nála jól alakulnak a dolgok. Ez jó.

Legutóbb 3 hétig volt a Krisztiéknél. Egy héttel korábban fel kellett mennem egy állásinterjú miatt. Persze abból nem lett semmi, és kétszeri rákérdezésem ellenére is csesztek válaszolni. Vannak ilyenek. Szóval 3 hétig voltam fent. Egy kicsit zavart a dolog, hogy ott héderelek, ugyanakkor jó volt ott lenni. Ott mindenki éli a maga életét és nem szól bele a másikéba. Elég nyomasztónak érzem már idehaza a légkört.

De erről talán majd máskor...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.